Először sírsz.Azután átkozódsz.Aztán imádkozol.Aztán megfeszíted.Körömszakadtáig maradék-erőd.Akarsz, egetostromló akarattalS a lehetetlenség konok falánZúzod véresre koponyád.Aztán elalélsz.S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.Utoljára is tompa kábulattal,Szótlanul gondolattanul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése